A pénzügyminiszter szerint a 2021-es teljes évre 6,8-6,9 százalékos gazdasági növekedés várható, ami az elmúlt harminc év legjobb adata.

Az idén csökken ugyan a növekedés üteme, de így is meghaladja majd az öt százalékot. A gazdaságfejlesztés mellett a fogyasztói oldal határozza meg a gazdasági növekedést 2022-ben – fogalmazott Varga Mihály Debrecenben, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján.

A pénzügyminiszter azt mondta, a múlt évi teljesítmény azt is jelzi, hogy a “magyar gazdaság kiegyensúlyozottabb, mint gondoltuk”, ha az egyik ágazat visszafogottabban teljesít, más ágazatok kompenzálják a kiesést. Jó hírnek nevezte, hogy a kereskedelem és vendéglátás jól teljesít: utóbbi árbevétele ez év első hónapjában 32 százalékkal volt nagyobb, mint 2019 januárban.

Új korszakra kell felkészülni

Varga Mihály komoly eredménynek tartja, hogy kevesebb az álláskereső Magyarországon, de felhívta a figyelmet, hogy új korszakra kell felkészülni, a jövőben más lesz a viszony a munkavállaló és a munkaadó között. A munkaerőpiaci igényekhez igazodva kell bővíteni a duális képzést, és növelni a felnőttképzésben részt vevők számát – mondta.

Az energiaárak dinamikus növekedéséről úgy vélekedett, lesz visszarendeződés, de az árak nem mennek vissza a 2010-es évek végének szintjére. Szerinte erre egyebek mellett hangsúlyosabb klímavédelemmel lehet reagálni.

A magas inflációról szólva a pénzügyminiszter úgy fogalmazott, hogy az “nem átmeneti kisiklás”, és új kihívást jelent. Mint elmondta, kétharmad része importált infláció, elsősorban az energiaárak emelkedése miatt. Megemlítette, hogy novemberben és decemberben 34 százalékkal nőttek a termelői árak Magyarországon.

A magyar kormány a munkahelyek megtartása és a családok megsegítése érdekében ezért vezetett be hitelmoratóriumot, üzemanyagár-stopot és az alapvető élelmiszerekre átmeneti árkorlátozást. Ezt a válságot gyors döntésekkel csak “cselekvőképes kormányok tudják kezelni” – magyarázta, ide sorolva a 2013 óta tartó rezsicsökkentést.

A jövőben drágábban lehet majd hitelhez jutni

Varga Mihály kiemelte, hogy Magyarország beruházási rátája Észtország után a második legnagyobb Európában, 2100 milliárd forint beruházásról született már döntés, a fejlesztések finanszírozásában nagy szerepe van a Széchenyi-kártyának. Az utóbbi évek üzleti környezetet érintő döntései között említette, hogy a szociális hozzájárulási adó 13 százalékra csökkent, ezáltal több százmilliárd forint maradt a vállalkozóknál, ami növelte a versenyképességet.

A pénzügyminiszter ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy “eltűnt az olcsó pénz a világban”, a jövőben drágábban lehet majd hitelekhez jutni. Azt mondta: az MNB némi bizonytalanság után elindította a kamatemelési ciklust, az emelkedő kamatokra a vállalkozóknak is fel kell készülni.

Borítókép: Envato Elements, forrás: PM