Magyarország fejlődési üteme az Európai Uniós államok közül az elsők között tért vissza a koronavírus által okozott válság előtti szintre, Zala megye pedig jó példa lehet arra, hogy megalapozott döntésekkel hogyan lehet a “bezzeg” kategóriába kerülni – fogalmazott az innovációs és technológiai miniszter.

Palkovics László a dél-zalai térség cégvezetőinek és polgármestereinek tartott gazdasági konferencián, majd az ezt követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy ha Magyarország tartani tudja a jelenlegi fejlődési ütemet – ami idén 7 százalék körüli, jövőre pedig 5 százalékot meghaladó lehet -, akkor ahhoz képest sem fog az ország lemaradni, mint ami a válság nélküli gazdasági fejlettséget jelentené. A magyar gazdaság képes volt V alakú visszapattanási pályát mutatni, ami az elméleti közgazdászok szerint nem szokott megtörténni – hívta fel a figyelmet. 

Zala megye arra jó példa, hogy az ország nem iparosodott megyéjét hogyan lehet megalapozott kormányzati döntésekkel, a városok vezetőinek részvételével néhány év alatt úgy átalakítani, hogy az a ‘bezzeg kategóriába tartozzon” – jegyezte meg Palkovics László.

Válságkezelés: több megoldás

A miniszter kifejtette: a magyar válságkezelésre több megoldást választottak, amelyek így a munkahelyek megtartását segítették, köztük a bérkompenzációt, illetve a beruházási támogatásokat. Ez utóbbi volt elsősorban a plusz forrása az erőteljes visszapattanásnak, így a válságelőttihez hasonlóan 27 százalék körüli volt a beruházási arány, amit még sikerült is növelni. 

Megjegyezte, hogy míg világszerte 40 százalékkal csökkent a külföldi beruházások szintje, addig ez Magyarországon 130 százalékkal emelkedett 2020-ban. A foglalkoztatási arány is ennek köszönhetően növekedett, augusztusban már 4,7 milliónál is többen dolgoztak az országban, ami 73 százalékos foglalkoztatási rátát jelent, így pedig hamarosan elérhető a teljes foglalkoztatási szintet jelentő 80 százalék fölötti arányt. 

“A munkaerőpiacon átstrukturálódást lehet tapasztalni”. A válságban nagyobb mértékben érintett területekről, mint a turizmus, a vendéglátás, a művészetek, elindult egy átáramlás a biztonságosabbnak tűnő szférákba, mint a tudomány, a műszaki fejlesztések és az informatika – ismertette Palkovics László.

Mesterséges intelligenciától a biotechnológiáig

Kitért arra is, hogy a jövő lehetőségeit vizsgálva határozták meg azokat a technológiai területeket, amelyek fontosak Magyarország számára, ide sorolva a mesterséges intelligenciát, az akkumulátorgyártást, a hidrogénnel, az autonóm járművekkel és a biotechnológiával kapcsolatos területeket. 

Sikerült az autóbuszgyártást visszaépíteni, a 8000 magyar buszból majdnem 2000-et már lecseréltek nagyrészt magyar járművekre, és az a cél, hogy a többi 6000 nagyobb része is hazai gyártású legyen. Következetes vasútfejlesztés indult a járműgyártás és az infrastruktúra területén is, amelyek esetében külföldi technológia bevonásával indul újra a személy- és tehervagonok gyártása – említette a miniszter. 

A Zala megyei fejlesztések sorából kiemelte, hogy Zalaegerszegen harckocsigyár épül, ahol a világ legmodernebb harcjárműveit fogják gyártani, de utalt Navracsics Tibornak, az északnyugat-dunántúli térség fejlesztési biztosának előadására, aki a konferencián a zalai vasút- és közútfejlesztéseket is ismertette. Ezek a jövőben át fogják rajzolni Dél-Zala gazdasági szerepét, így az M9-es gyorsforgalmi út építése, a Nagykanizsa és Zalaegerszeg közötti 74-es út kétszer kétsávossá bővítése és a két város közötti vasútvonal fejlesztése, ez utóbbi pedig csatlakozik a megyeszékhely mellett épülő konténerterminálhoz is. 

Palkovics László arról is beszélt, hogy Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a konferencián bemutatta a Pannon Egyetem részvételével Nagykanizsán épülő tudásközpontot. Ez a körforgásos gazdasággal kapcsolatos kutatásokra épül, köztük a másodnyersanyagokra vonatkozó technológiákra, amelyek a használt víz, az akkumulátorok vagy a fémek feldolgozására vonatkozik.

Újabb százmilliárd gazdaságfejlesztésre

A konferencián György László, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a kis- és középvállalatok számára létrehozott fejlesztési rendszert vázolta, de szót ejtett a gazdaságfejlesztési innovációs program új eleméről, ami az eddigi 200 milliárdos pályázati forrás mellé újabb 100 milliárd forintot társít. 

Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára ismertette, hogy a 2010-ben még nagyon magas magyarországi adóéket mára sikerült a példának tartott lengyelországi – 32 százalékos – szint közelébe csökkenteni. A most megkötött bérmegállapodás pedig azzal is jár, hogy a vállalatokat mintegy 590 milliárd forintnyi járulékcsökkentéssel kompenzálják jövőre – jegyezte meg az innovációs és technológiai miniszter.

Borítókép: Envato Elements, forrás: ITM